Kulturális és üzleti változás

A 2.0-s könyvtár a fentiek értelmében paradigmaváltást vár el a könyvtárosoktól, nemcsak abban, hogy megnyissák katalógusukat és állományukat, hanem hogy a szabályozást is lehetővé tegyék a használók számára. A 2.0-ás könyvtárban a figyelem a teljes leltári kontroll helyett a közös felfedező rendszer felé fordul. Így a 2.0-s könyvtár forradalmasítja a szakmát. Ahelyett, hogy a könyvtárosok rendszereket (pl. részletekbe menő bibliográfiai kontroll) állítanak elő ügyfeleik számára, lehetővé teszik számukra, hogy mindezt megteremtsék saját maguk számára (taxonómia helyett a „nép” által készített ún. folkszonómia). Egy évtizedeken át szabályozással és a kiszámíthatóság kultúrájával átitatott szakmának magába kell fogadnia a lazítást és a többféle felfogás együttélésének lehetőségét. A könyvtártörténelemben ehhez hasonló fordulópontok voltak a raktárak megnyitása vagy a népszerű irodalom befogadása a könyvtárba a huszadik század elején [az USA-ban].¹²

Mielőtt a cikk további részében a technikai eszközökre térünk ki, érdemes a technikai változással szoros kölcsönhatásban álló (köz)gondolkodásbeli változásokra is pillantást venni. Néhány példával:

• Az emberek -- olvasók, ügyfelek -- a beszerzett terméket, szolgáltatást saját hatáskörben újraértelmezik, interiorizálják. A népszerű regények, filmek írásos és vizuális továbbgondolását lelkes rajongók végzik (fanfiction), és ezeket közzé is teszik (pl. fanzine-ekben).

• A Google a találati listát a használói keresési minták szerint alakítja, együttes keresést tesz lehetővé a saját gépen (Desktop Search és a külső weben, elmosva a külső és belső információ közötti határokat.

• Az Amazon.com közzéteszi vevőinek vásárlási mintázatát (akik ezt megvásárolták, megvették még azt is…), véleményét, mint értékesítés-ösztönzési és tájékoztató eszköz.¹³.

• Intézmények kikérik és alapvető döntéseikben is figyelembe veszik használói közösségük véleményét -- köztük például a British Library is, gyűjtőköri stratégiájának megalkotásában¹⁴.

• A kutatásfejlesztés is „kiszervezhető”; a Procter & Gamble „meghirdeti” kutatási feladatait, ami által a belső kutatói kapacitás sokszorosát tudja kihasználni.¹⁵

Az ügyfelek közösségei egyre több esetben hatnak vissza a termékgyártóra, szolgáltatóra. Ilyen módon elhalványul a határ a termelő / szolgáltató és befogadó között. Az így megváltozott környezetben pedig méginkább az marad meg, aki eredményes kapcsolatokat és közösségeket tud kiépíteni, támogatni alaptevékenysége körül. A könyvtár e téren is komoly versenytársakkal szembesül, s megmaradt pozíciójának megtartása érdekében feltehetően szoros együttműködés és feladatmegosztás szükséges.

A korábbi irányító (vagy legalábbis azt szándékozó) attitűd helyett a felszabadító, meglévő korlátokat lebontó ösztönző válik versenyképessé -- a hazai könyvtárakban is. A technológiai változás elősegíti a könyvtári rendszer átalakulását is: nincs feltétlenül értelme sok helyen közpénzen pl. pedagógiai (stb.) gyorstájékoztatást nyújtani (akár 24 órán keresztül), hiszen a szolgáltatók között megosztott virtuális (instant messaging) tájékoztatás bárki számára a könyvtár fizikai érintése nélkül is elérhetővé válik (akár a szintén otthonában üldögélő tájékoztató szakember által). Ezek alapján gördülékenyebbé -- és anyagilag elodázhatatlanabbá -- válik a könyvtári szolgáltatások kiszervezése, fizikai környezettől részbeni elválása.

A 2.0 technikák és gondolkodásmód ezért a társadalmi változások ütemét átvevő könyvtári rendszer esetén munka(hely)-megtartó tényezővé válik.