3. Tag-elés, azaz címkézés -- ipari méretekben

A „tag” (ejtsd: teg): készítők és felhasználók által adható „címke”, index vagy metaadat, amellyel -- igaz szubjektíven, de a lehető legnagyobb demokráciában -- az adott tartalmat -- képet, pl. http://flickr.com/, http://picasa.google.com/ szöveget (linkeket), videót; http://videobomb.hu/, http://youtube.com/, prezentációkat http://www.slideshare.net/ stb. vagy éppen az arra alkalmas OPAC rekordjait -- jelölik. A címke a folkszonómia egysége.

Kézenfekvő könyvtári alkalmazása lehet a közösségi adatbázis-építés. A számos címke gyűjtésére szolgáló eszköz közül a legismertebb a del.icio.us. A könyvtárosok információk után kutatva a weben számtalan érdekes és fontos tartalmat tudnak ily módon indexelni adott témakörökben, amit aztán a könyvtárhasználók és a többi könyvtár rendelkezésére bocsáthatnak. (pl. http://del.icio.us/daniel.takacs). Mivel ezek az alkalmazások többnyire lehetővé teszik a felhasználók közti megosztást és bárhonnan elérhetők, a könyvtárhasználók is bekapcsolódhatnak a munkába, közös tudásbázist kialakítva az adott témakörben -- például a kortárs magyar női irodalom szaktájékoztatói közössége.

Igazi, könyvtárra szabott lehetőség az OPAC-ok reformja. A web2.0 által gombamód szaporodnak a nyílt forráskódú OPAC-ok (a lehető legváltozatosabb megoldások születnek, pl.: WPopac - http://maisonbisson.com/blog/post/11133/, KOHA - http://www.koha.org/, OpenOPAC - http://www.bl.fcen.uba.ar/openopac.php stb). Ezekben felhasználók is címkézhetik az objektumokat, így a keresést jelentősen leegyszerűsítik. Például egy (könyvtáros)tanár címkével láthatja el a javasolt olvasmányok tételeit az iskolai / egyetemi stb. könyvtár OPAC-jában, így az e címkére kereső diákok könnyen megkaphatják az egész listát (a címkék törölhetők -- bejegyzőik szerint szabályozottan is, módosíthatók és törölhetők). Ezentúl egy dokumentum keresése csak egyszer jelent feladatot (mivel az adott könyvtári rendszer az egyéni szempontoktól független módon osztályozza a dokumentumokat), hiszen létrehozhatunk magunknak egy kategóriát (mondjuk: Takács Dániel kedvenc könyvei, 6. osztályos történelem vagy éppen a bőrrák alapirodalma), beledobálva a minket érdeklő rekordokat. Ezek után pedig egy bibliográfia összeállítása csak gyerekjáték. (Aggodalomra nincs ok: az egyedi olvasói címkék a katalógusrendszer működését egyáltalán nem zavarják, hiszen természetesen megmarad a hagyományos, 1.0-s osztályozás is, és a különböző olvasói címkék az egyes olvasók mappájában, az adott taggyűjtő-szolgáltatónál jönnek létre, így nem terhelik a rendszert, és csak külön, kérésre jelennek meg.)

A címkézés lehetőségét kínáló hazai könyvtári rendszer még nem ismert, de erre vonatkozó fejlesztések már folyamatban vannak.

A különféle típusú tartalmak össze is kapcsolhatók. A felhasználók és könyvtárosok címkékkel gyűjthetik csoportba a szerintük egy körbe tartozó objektumokat, pl. könyv, elektronikus folyóiratcikk, videó, podcast. Ezáltal egy-egy téma sokkal komplexebb és érthetőbb formában reprezentálható -- kutatásoktól kisiskolás anyagokig.